Pierre Boulez úttörőnek számító zeneszerző, elismert karmester, szókimondó aktivista és az új zene és a fiatal zenészek fáradhatatlan bajnoka volt. 1925. március 26-án született Montbrisonban. 1943-ban beiratkozott a párizsi Conservatoire-ba, ahol Olivier Messiaen zeneszerző osztályába került, "aki nélkül soha nem lettem volna az, ami vagyok". Azonban még így is zavarba hozta tanárát azzal, hogy a megszállás alatt sok más zenével együtt "degeneráltnak" nyilvánított Sztravinszkij Norvég hangulatok című művét kifütyülők élére állt egy fesztiválon. Ahogy Boulez később elmondta, az ember gyorsan tanul, és 1945-ös rövid zongoradarabjai, a Notations már Webern 12 hangú technikájának hatását tükrözik. Az első világháború utáni francia zeneszerzők "Les Six" csoportjához hasonlóan, a maga módján, de ő is új utakon akart elindulni, és nem véletlen, hogy kedvenc Sztravinszkij darabjai A tavasz rítusa és a Les noces voltak. 1946-56-ig Jean-Louis Barrault színházi társulatánál talált kényelmesnek mondható zeneigazgatói állást, melynek során kísérőzenéket írt, de más zeneszerzők partitúráit is vezényelte. Boulez egyáltalán nem volt elégedett a párizsi zenei élet általános színvonalával, és a korlátozott párizsi repertoárral, melynek köszönhetően például 1958-ban, németországi tartózkodása során hallotta először Mahlert.